Tényleg segít. Elterelni a gondolataimat, róla. Ilyenkor mindig jól jön egy kis turkálózás, mert míg válogatok, addig sem gondolkodok. Ez a baj, velünk, nőkkel: túl sokat, és túl bonyolultan gondolkodunk. Nem ám, mint a férfiak, "áh, nem tetszik, lelépek, majd lesz más, majd jobb lesz!". Egy nő végiggondol, mérlegel, segítséget kér, harcol. Ha van miért.
Harcol egy olyan dologért, ami egykor még működött, még létezett. Szerinte van értelme ezért harcolni. Jelent annyit, hogy nem hagyjuk veszni. Most már nem a régi életemért harcolok, hanem egy új ért. Mert azt már felfogtam, hogy olyan úgysem lesz, mint volt. Változni kell, és elfogadni a változást. Kikapcsolni, nem görcsölni, ha kell elengedni...
Én szeretem őt annyira, hogy hagyom kiteljesedni. Találja meg önmagát,nem fogom vissza. Mert szeretem ennyire... (és most a mutató és a hüvelykujjamat összenyomom...nagyon-nagyon-nagyon...)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése