Mindenki életében vannak mélypontok, nagy zuhanások és hatalmas szárnyalások...de pont ettől szép. Pont ezekből a szélsőségekből tanulunk, ha hagyjuk magunkat élni seregnyi tapasztalattal és érzelemmel leszünk gazdagabbak. Ehhez nem kell más, csak engedni megtörténni az újat...elengedni a régit. Átadni magunkat a történéseknek. Mindenféle görcs, vagy aggodalom nélkül.
Én is igyekszem elkerülni a hibákat. Sok dolgot másképp csinálok ma, mint pár évvel ezelőtt. Újra bízom. A bizalom nagyon fontos. Nagyon nehéz feladat. Főleg, ha egyszer valaki teljesen "tönkretiport". De újra fel kell állni és újra ki kell nyitni a szívünk. Emberek nem véletlenül lépnek az életünkbe...nekem sem véletlenül jött P. Nehéz dolga volt, de kivárta, megszelidített...Szeret. Azt hittem soha nem fog menni nekem, hogy valakit tényleg szeressek. Ő elérte. Az életem fél éve maga a tökély! Nem is lehetnék boldogabb.
Éreztél már olyat, hogy örömödben sírnál?!
Én igen. :)
Mindenben mellettem áll. És most belevágunk egy újabb nagy kalandba... és nem félek. Nincs rá okom. Ő nem fog elfutni, nem fog magamra hagyni. Ő velem együtt akarja ezt megélni. Tisztelem ezért. Bátor.
A szerelem vak, a dolgok jönnek, történnek, nem véletlenül velünk és nem véletlenül ilyen hamar.....
......mi meg csak hagyjuk, mert ez így kerek. Így lesz lassan két emberből egy egész.
