Sajnálom, hogy nem tudok haragudni Rád, azok után amiket tettél velem, pedig haragudnom kellene. De nem haragszom, csak sajnálom.
Azt, hogy senki nem tud boldoggá tenni.
Sokáig azt hittem bennem van a hiba, de rá kellett jönnöm, hogy nem. Tudom, hogy szeretsz. De túl léptem már ezen. Muszáj volt megtennem, különben beleőrültem volna a fájdalomba. Meg kellett értenem, hogy nekem nem Te kellesz. Egy hatalmas és bonyolult feladat voltál, amit nem kellett oldanom. Nem is vagyok jó matekból, úgyhogy el is buktam párszor, de végül kijött az eredmény. Az eredmény pedig az, hogy neked nélkülem kell élned. Bármilyen fájdalmas is...
A döntés akkor a Te kezedbe volt, most már az enyémben van.
Sajnálom...
Van Élet utánam is.
Hidd el.
Csak engedd, hogy megmutassák... Engedd, kééérlek, a kedveméééért...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése